Az egészség terén Magyarország rosszul teljesít

2014. március 31.

A magyar lakosság egészségi állapota európai és nemzetközi összehasonlításban is kritikus. Hazánk lakói fiatalabban betegszenek meg, és hamarabb halnak meg, mint az európai országok többségében élők. A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt a kialakult helyzet javítása érdekében egy olyan programcsomagot állított össze, amely a megelőzésre, az egészséges életmódra nevelésre és a tömegsport hatékony támogatására épül.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a fizikai aktivitás hiánya évente mintegy 2 millió halálesethez vezet világszerte. A kimutatások alapján az esetek felében a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll a Föld népességét érintő legsúlyosabb egészségügyi problémák hátterében. Magas vérnyomás, kóros elhízás, magas koleszterinszint, szív és érrendszeri panaszok, daganatos megbetegedések, ízületi és hátfájdalmak, alvási zavarok, asztma és depresszió – csak néhány példa arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha egészségtelen étrenden élünk és fizikailag inaktívak vagyunk. Kétségbeejtő trend, hogy a felsorolt betegségek és tünetek nem csupán felnőttkorban jelentkeznek, hanem egyre nagyobb mértékben sújtják a gyermekeket is.

Kutatások igazolják, hogy a fejlett országokban, így hazánkban is, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők közül az életmód játssza a legnagyobb szerepet, messze nagyobbat, mint a genetikai-biológiai adottságok, a környezeti tényezők vagy az egészségi ellátás színvonala. A táplálkozási szokások megváltoztatása és a fizikai aktivitás növelése látványos eredményeket hozhat akár már rövidtávon is.

A rendszeres testedzés azon túl, hogy általánosan kedvező hatás gyakorol az emberi szervezetre, a betegségek megelőzésében, kezelésében és rehabilitációjában is nagy jelentőséggel bír. A sport nem csak izmossá és fitté tesz, de az öregedés folyamatokat is lassítja, csökkenti a rák, a magas vérnyomás és a diabétesz kockázatát, megelőzheti az Alzheimer-kór kialakulását, és új idegsejtek képződését indukálhatja. Előnyösen hat az anyagcserére, a szervezet oxigénellátására és az immunrendszerre, emellett javítja az általános közérzetet, és segít leküzdeni a mindennapos stresszt, a szorongást, a hangulatingadozásokat. A rendszeres fizikai aktivitást végzők munkateljesítménye nő, ritkábban betegednek meg, mi több, estükben a megbetegedések súlyossága és időtartama is csökken.

A sport egy olyan hatékony és mindenki számára elérhető eszköz, amely kulcsszerepet játszik az egészségmegőrzésben. Erre az eszközre Magyarországnak ma különösen szüksége van. A magyar lakosság egészségi állapota ugyanis európai és nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlen képet mutat, és jelentősen elmarad attól, amit az ország társadalmi-gazdasági fejlettségének általános szintje lehetővé tenne. Az Európai Unió átlagához viszonyítva hazánk szinte valamennyi fontos egészségügyi mutató terén rosszul teljesít. Elszomorító tény, hogy honfitársaink fiatalabban betegszenek meg, és hamarabb halnak meg, mint az európai országok többségében élők.

Sokkoló adatok a magyar népegészségügyi helyzetről

  • A felnőtt lakosság fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást
    Harmada még mérsékelt testmozgást sem végez, ötödének a mozgási aktivitása pedig a napi tízperces gyaloglás szintjét sem éri el.
  • A felnőttek szabadidejük töredékét fordítják testmozgásra
    A férfiak (15-74 év között) ma Magyarországon átlagosan szabadidejük 55 százalékát töltik tévénézéssel, míg sportra, testedzésre vagy sétára összesen csak 8 százalékot fordítanak. A nőknél ugyanezek az arányok 60 és 6 százalék körül alakulnak.
  • A rendszerváltás óta megduplázódott az elhízottak száma
    A felmérések alapján a testtömegből és testmagasságból számított testtömeg index szerint a 15 év feletti magyar lakosság több mint egyharmada túlsúlyos, egyötöde pedig elhízott.
  • Az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás folyamatosan nő
    Ennek mértéke világviszonylatban is kiugróan magas. 2012-ben az egy főre éves gyógyszerfogyasztás átlagosan 60 ezer forint körül alakult. A gyógyszerkiadások 2013-ban is tovább emelkedtek: a betegek hazánkban összességében 18 milliárd forinttal költöttek többet vényköteles patikaszerekre, míg a vény nélkül kapható készítményekre 11 milliárd forinttal fordítottak többet.
  • Csaknem 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban
    A felnőtt népesség körében a leggyakoribb egészségi probléma a magas vérnyomás. A betegség magyarországi előfordulási aránya az egyik legmagasabbnak számít Európában.
  • Közel 600 ezerre tehető a cukorbetegek száma
    A magyar felnőtt lakosság 7,6 százaléka szenved ebben a betegségben, és évente 7500-an halnak meg az erre visszavezethető okok miatt.
  • A lakosság mintegy ötöde tartja rossznak vagy nagyon rossznak az egészségi állapotát
    Európában Magyarországnál csak Portugália rendelkezik rosszabb mutatóval, míg a legalacsonyabb értéket (2,7 százalék) Írországban mérték.
  • Magyarországon világviszonylatban is magas az elkerülhető halálozások aránya
    A halálesetek egy része hatásos és megfelelő időben nyújtott egészségügyi ellátás esetén nem következne be. Hazánk az elkerülhető halálozások standardizált arányát tekintve a második helyen áll az OECD országok listáján. Nálunk mintegy 200 ilyen eset jut százezer főre, ami kétszerese az OECD-átlagnak, és háromszorosa a szomszédos Ausztriában mért értéknek.
  • A magyar férfiak közel egyharmada nem éri meg a 62. életévet
    Bár az elmúlt évtizedekben számottevő javulás következett be ezen a téren, a születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország a férfiak és a nők esetében is a sereghajtók közé tartozik az európai országok listáján. Hazánk a születéskor várható egészséges évek száma vonatkozásában is az utolsók között szerepel.
  • Magyarország listavezető a daganatos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez köthető halálozási statisztikák terén
  • Évről évre kevesebb gyermek születik
    Az elmúlt 50 évben az újszülöttek száma átlagosan 1 százalékkal csökkent évente. 1960-ban ez a szám 146 ezer volt, míg 2011-ben csak 88 ezer, ami 60 százalékos visszaesésnek felel meg. A demográfiai válság súlyosságát jelzi a teljes termékenységi arányszám csökkenése is. Ez a szülőképes korú nőkre jutó átlagos gyerekszámot mutatja, amely a 60-as évek óta közel felére esett vissza, és jelenleg 1,3 körül van. A népesség fenntartásához a teljes termékenységi arányszámnak el kell érnie a 2,1-es szintet, amire itthon legutóbb 1977-ben volt példa.
  • A népességszám a század közepére 9 millió fő alá csökken
    A népességszám 2011-ben esett 10 millió fő alá. A népességfogyás ütemét figyelembe véve 2050 környékén várható, hogy a népességszám 9 millió fő alá csökken.

(Források: KSH / WHO: The World Health Report 2013 / OECD: Health at Glance 2013)

A SEM 18 pontja

Az elmúlt évtizedekben megismert egészségpolitikai programok egyike sem volt alkalmas arra, hogy számottevő mértékben javítsa a magyar lakosság egészségi állapotát és életminőségét. A bevezetett reformok és az alkalmazott intézkedések csak mérsékelt eredménnyel járó részsikereket hoztak, de mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy a fontosabb egészségügyi mutatók terén behozzuk lemaradásunkat, és megközelítsük az európai átlagot. Nyilvánvaló, hogy radikális szemléletváltásra van szükség, amely túlmutat az ezer sebből vérző magyar egészségügyi rendszer megmentésére irányuló erőfeszítéseken.

A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt az ország katasztrofális népegészségügyi helyzetének javítása érdekében egy olyan programcsomagot állított össze, amely a megelőzésre, az egészséges életmódra nevelésre és a tömegsport hatékony támogatására épül. Javarészt olyan intézkedésekről van szó, amelyek viszonylag kis ráfordítással akár már rövid- vagy középtávon is érzékelhető javulást hozhatnak a korábban ismertetett mutatószámok terén.

A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt programcsomagjának listája a következő:

  1. Eggyel kevesebb stadion, több száz új tömegsport helyszín
    A jelenleg zajló stadionépítési program a tempó, a létesítmények mérete, száma és beruházási költségei tekintetében túlzó. A jelentős költségvetési terhet jelentő program felülvizsgálatára van szükség. Egyetlen stadion árából ugyanis több száz tömegsport helyszín építhető (pl. futópályák, szabadtéri edző parkok, iskolai tornatermek, stb.). A SEM úgy véli, hogy elsősorban a tömegsport támogatása az a tényező, amely érdemben befolyásolja a lakosság egészségi állapotát.
  2. A mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése
    A SEM egyetért a mindennapos testnevelés bevezetésével, ennek feltételei azonban nem mindenhol adottak. A közoktatási intézmények jelentős részében ugyanis nincs tornaterem, vagy sportolásra alkalmas helyszín. Stadionok építése helyett elsősorban ezek létestésére kellene koncentrálni.
  3. Futópályákat és szabadtéri edzőhelyeket a lakótelepek köré
    Az ingyenesen igénybe vehető sportolási lehetőségeket, tömegsport helyszíneket minél közelebb kell vinni az emberek lakóhelyéhez. Örvendetes, hogy Magyarországon egyre több ilyen helyszín létesül, ezek száma azonban még mindig nem közelíti meg a kívánt mértéket.
  4. Ingyenesen igénybe vehető kültéri edzőparkok minden településen
    Az ország valamennyi településén létesüljenek olyan ingyenesen igénybe vehető, alacsony beruházási költséggel kiépíthető kültéri kondicionáló parkok, helyszínek, ahol a saját testsúlyos edzéshez szükséges legfontosabb kellékek megtalálhatók.
  5. „Xanax helyett tornacipő” program
    A rendszeres testmozgás sok szempontból hatékonyabb módja a szorongásos állapotok leküzdésének vagy a feszültség oldásának, mint a nyugtatók vagy szorongáscsökkentők szedése. Magyarországon tízezrek használnak ilyen szereket, sokan közülük a fizikális és mentális gyógyszerfüggőség tüneteit produkálják. Olyan figyelemfelhívó, mozgásra ösztönző programokra, kampányokra van szükség, amelyek célcsoportját elsősorban ezek az emberek jelentik, fókuszában pedig a fizikai aktivitás előnyei állnak.
  6. Több mozgással a szenvedélybetegségek ellen
    Térítésmentesen használható edzőtermek, sportlétesítmények a szenvedélybetegek számára.
  7. A gyógyszer támogatási rendszer felülvizsgálata, a felesleges gyógyszerfogyasztás visszaszorítása
    Magyarországon európai viszonylatban is magas az egy főre eső éves gyógyszerfogyasztás. A kontinens országaihoz képest hazánk lakó fordulnak az egyik leggyakrabban a gyógyszerekhez, még azokban az esetekben is, amikor ez nem lenne indokolt. A fizikai aktivitás növelésével és az egészséges táplálkozás alapelveinek betartásával számottevő mértékben lehetne csökkenteni az ország éves gyógyszerfogyasztását, amely egyes kimutatások szerint 300 millió doboz évente.
  8. Aktív nyugdíjaskor, kevesebb gyógyszer
    Olyan figyelemfelhívó programokra van szükség, amelyek aktívabb életre, rendszeres mozgásra ösztönzik a nyugdíjasokat. A fizikai aktivitás növelésével sok esetben elhagyhatók az addig rendszeresen szedett gyógyszerek.
  9. Ingyenes szűrővizsgálatok a patikákban
    Hazánkban százas nagyságrendben találhatók olyan patikák, ahol – szakmai felügyelet mellett – mindenkinek lehetősége van az alapvető szűrővizsgálatok elvégzésére (vérnyomás, koleszterin, vércukor, testsúly, testzsír, stb.). A cél az, hogy egyre nagyobb legyen azoknak a patikáknak a száma, amelyek ilyen jellegű szolgáltatásokat nyújtanak.
  10. Évente egy mobil szűrővizsgálat minden településen
    A jelenleg kampányszerűen zajló, meghatározott időszakra szóló országos szűrővizsgálatok rendszeresítésére van szükség annak érdekében, hogy a lakosság szűrési hajlandóságát növeljük, és átszűrtségi arányát az európai átlaghoz közelítsük.
  11. A sportbarát munkahelyek támogatása
    Adókedvezmények vagy pályázati lehetőségek biztosítása azoknak a munkaadóknak, akik valamilyen módon támogatják munkavállalóik sportolását (pl. rugalmas munkaidő beosztás, juttatások, stb.). Az intézkedés révén jelentős mértékben csökkenthető lenne a betegszabadságok száma.
  12. 18 éves korig heti két ingyenes edzési lehetőség biztosítása
    Vannak olyan szülők, akik azért nem viszik el a gyermeküket sportolni, mert nem tudják állni ennek költségeit. Az élsport így rengeteg tehetséget veszít, és a gyerekeknek is kevesebb lehetőségük van arra, hogy már fiatalon hozzászokjanak a rendszeres testmozgáshoz.
  13. Ingyenes nyári sporttáborok általános iskolás gyerekeknek
  14. Aktív és egészséges életmód tantárgy bevezetése az általános iskolában
    Az egészséges életmód tudományos alapokra helyezett tantárgyi tematikára épülő oktatását nem lehet elég korán elkezdeni.
  15. Az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése
    Az egészséges élelmiszereket – így a zöldségeket és gyümölcsöket – terhelő általános forgalmi adó mértékének jelentős, akár 0%-ra való csökkentése számottevő mértékben átalakíthatja a hazai étkezési szokásokat.
  16. A munkahelyi, kórházi és iskolai közétkeztetés modernizálása, megújítása
    A Mintamenza programhoz hasonló kezdeményezések támogatása.
  17. A tömegnövelő szerek és étrend-kiegészítők forgalmazásának szigorítása
    Az étrend-kiegészítők hazai szabályozása sok kívánnivalót hagy maga után. A tényleges hatósági kontroll hiánya visszaélésekre, hamisított termékek forgalmazására ad lehetőséget, amelynek következményei a fogyasztókat sújtják.
  18. A kevésbé ismert sportágak népszerűsítése
    Olyan sportágakról van szó, amelyek nem igényelnek drága sportfelszerelést, és viszonylag alacsony költségráfordítással űzhetők (pl. crossfit, street workout, stb.).

Vissza a főoldalra »